Nyitóoldal > Terelőkutya oktatóközpontTerelőkutya oktatóközpont
Szakmai bemutatkozó
Szakmai múltunk, felkészültségünk az érdeklődők szolgálatában ! A HTC 2001 óta működik. Célunk a terelőkutyákat tartók számára rendszeres lehetőséget biztosítani arra, hogy kedvencükkel gyakorolhassák a kutya eredeti hivatását.
Hagyomány, sport
A terelőkutyák esetében ez nem egyszerűen szabadidőtöltés, hanem igen fontos szempont a génmegőrzés szempontjából is. Ma, amikor a kutyák mindinkább családtag szerepben élnek mellettünk, igen nagy szükség van arra, hogy ősi ösztöneiket, született képességeiket legalább sport jelleggel használják.
Munka
Természetesen a farm-munkára szánt kutyák oktatására is lehetőség van autentikus körülmények között.
A terelés és a „pestikutya”
A terelés az a tevékenység, amely valójában a legősibb ösztönt, a vadászösztönt használja. Az emberek és a kutyák elődei valamikor régen rájöttek, hogy közösen eredményesebb a zsákmány megszerzése. A menekülő csordát az ember nem érhette utol, de a farkas/kutya be tudta keríteni, ahogy azt a falkavadászat során ismerjük. Ennek a viselkedésnek a megfigyelése vezethetett sok év alatt a kutyák használatához, amikor már a háziasítás olyan fokra lépett, hogy patásokat tartott az ember táplálkozási, ruházkodási célból. Erre az ősi kapcsolatra vezethető vissza, hogy szinte minden kutya - nem csak az „igazi” pásztorkutyák, nagy lelkesedéssel veti bele magát a terelésbe.
Mivel a terelést nem lehet „imitálni” mesterséges helyettesítő eszközökkel, így mindenképpen szakértő közreműködésre, és „beavatott” nyájra van szükség.
Alapvetően két részre lehet osztani a tereléssel való foglalkozást: a terelést, mint sportot, hagyományőrzést, a pásztorkutya fajták ösztönkészletének megőrzését szolgáló tevékenység, és a másik az úgynevezett „ösztönkezelés”, amely bármely kutya esetében működhet.
Természetesen nem kell különösebben indokolni, hogy az ősi pásztorkutya fajták fenntartása szempontjából milyen fontos a terelés, mint gyakorlat, azonban az ösztönkezelés egy olyan kérdés, amelyre első hallásra nem is gondolnak sokan, hogy milyen hasznos lehet. Ahogy mondjuk, a terelés valójában vadászat, ölés nélkül. Ez a szabályozatlanul megnyilvánuló ösztön felel a sajnálatos esetekért is, amikor elszabadult kutyák őzet, vagy más vadat űznek és fognak el, és így akár a vadőr puskája elé is kerülhetnek. Nem kevésbé veszélyes egy macska után az autók elé kifutó kutya sem.
A terelési tréning során előhívjuk a kutya legősibb ösztöneit. Ezeket az ösztönöket azonban nem lehet kontroll nélkül szabadjára engedni, így a gyakorlás lényege, hogy a felfokozott ösztönállapotba került kutya is irányítható maradjon. Minden olyan mozzanatot még a kialakulás előtt blokkolni kell, aminek következtében „vadászat” alakulna ki, és a kutya agresszíven lépne fel a juhokkal szemben.
Itt nagyon jó reflexekre, ügyességre, és a kutya és gazdája közötti kiváló kapcsolatra van szükség. Ennek a kapcsolatnak a tökéletesítésére is nagyon jó eszköz a terelés.
Egyértelmű, hogy ha egy ilyen felkínált szituációban a kutya kontrollálhatóvá válik, és az ösztöne által vezérelt viselkedést moderálva szépen együttműködik, akkor a fent említett szituáció - egy kiugró macska, vagy őz – esetén megállítható lesz, mielőtt baj történik.
Az eredeti munka
A terelőkutya hagyományos feladatai: az állatok együtt tartása. Ez még a mozgatásnál és előbbre való szempont, hiszen az ember kutya segítsége nélkül képtelen lenne egy szétszéledő csordát összeterelni, míg az akoltól a legelőig való utat azok maguktól is tudják. Az összetartó viselkedés mind a mai napig megfigyelhető az eredeti feladatukat réges-régen elveszített fajták esetében is. Az utcai séta közben is tapasztalhatjuk, hogy az egymástól eltávolodó családtagokat a kutya folyamatosan kerülgeti, próbálva mind szűkebbre venni a köröket, és minél inkább összehozni a csoportot.
Ha gyorsítani kell a menetet, a hátul haladókat ingerli ugatással, vagy egy-egy csípéssel.
Folyamatos haladás közben vagy a nyáj mellett, vagy mögötte, esetleg patkó alakban jobbra-balra kerülgetve halad. Ha meg kell állítani a falkát, elébük kerül, majd összeszorítja és együtt tartja őket a további utasításig. Önállóan csak akkor intézkedik, ha egy-egy állat esetleg kiválik, és elkóborolna. Így tesz a legelés vagy delelés idején nyugodtan álldogáló vagy lazán szétszéledő nyáj esetén is. A kanyarodás értelemszerűen a falka elejének ellenkező irányból való kerítésével, „megcsapatásával” történik.
A fent leírt gyakorlatok során tökéletes összhang alakul ki gazda és kutya között, ami a pályán kívül is hasznosítható.
Az iskola
Az edzéseken való részvételnek nem feltétele előzetes vizsga, hiszen rendszeresen tapasztaljuk, hogy a sikeres engedelmességi vizsgákkal rendelkező kutyák is „elhagyják az agyukat” amikor megérzik a feltörő ösztönt. Természetesen a behívhatóság, és a „NEM” szó ismerete kifejezetten hasznos már a kezdetekkor is.
Itt kell megemlíteni a terelés kihagyhatatlan elemét: a juhokat. Soha nem szabad elfelejteni, hogy nem lélektelen eszközei a kutya és gazdi szórakozásának. A juhok partnereink a trénig során, soha nem érheti őket bántódás, sérülés, és indokolatlan stressz. A terelőkutya kutya képzésben részt vevő birkák pontosan tudják a feladatukat, számukra a körülöttük szaladgáló kutya nem egy különleges stresszor. Az általános elképzeléssel ellentétben a birka egyáltalán nem buta, sőt, egyéniségek ők is, amit az oktatásnál kiválóan tudunk hasznosítani, hiszen nem mindegy, hogy az adott kutya milyen juhokkal találkozik.
A tréningek során az egyéni elképzelés, kvalitások, idő és számtalan tényező alapján eldönthető, hogy milyen irányban folytatja a páros: az alkalmankénti egészséges szabadidő töltés a kutya eredeti közegében, vagy ennél több, egészen a nemzetközi mezőnyig.
Azok számára, akik mélyebben érdeklődnek a terelés, a terelősport iránt, számtalan lehetőség adódik. Lehetőség van vizsgákat tenni, versenyeken részt venni.
Az első lépcsőfok az úgynevezett terelő ösztönpróba, hivatalos nevén Természetes Terelési Képesség Vizsga (NHAT) Itt még egyenlő arányban van a kutya viselkedését, idegrendszerét tesztelő és a birkákkal végrehajtott szakasza, hiszen a nem megfelelő idegrendszerű, agresszív kutyát nem lehet az állatok közé engedni.
Aki sikeresen teljesíti a vizsgát, ezzel jogosulttá válik a magasabb szintű vizsgákon és versenyeken való részvételre.
Magunkról...
Árkosi József és Kiss Barbaba, mindketten FCI Terelőkutya Teljesítménybírók, kiképzők, tenyésztők.
2001 óta számtalan nemzetközi szaktekintélyt, (Európától Ausztráiláig) világbajnokokat, oktatókat láttunk vendégül szemináriumokon, ahol az érdeklődők megismerkedhettek a különféle módszerekkel.
Magunk is részt vettünk több ilyen eseményen Európában és a tengerentúlon.
Az utóbbi tíz évben a pandémia kezdetéig mind gyakrabban szerepeltünk vendég bíróként és oktatóként Európa számos országában, különféle bajnokságokon, szemináriumokon, és pályánkon gyakori vendégek külföldi terelőkutyás versenyzők, illetve tanulni vágyók is.
Tanulmányúton. Nacodoches-Texas US 2002
Junior Nemzeti Bajnokság /National Futurity
Arkansas US 2005
Farm munka tréning
Collin Seabourne(NZ) két alkalommal volt vendégünk
A kiképzés vezetője, Kiss Barbara évente több nagy sikerű nemzetközi szemináriumot rendez különböző országokban, illetve hozzánk is érkeznek külföldi tanítványok.
Feltöltés alatt!!!
Beszélgetés a magyar pásztrokutyákról. (ZTV)
.
Vár a terelőkutya iskola Budapest mellett, ahol bármilyen kutyával kipróbálhatjátok tehetségeteket, ügyességeteket.
A szeretet KUTYAiskolája a mindenféle erőszaktól mentes, szeretet alapú tanítás kérdését járja körül, megpróbálva segítséget nyújtani a régi és új gazdáknak egyaránt.
Az E-KÖNYV az Ungerground Kiadónál jelent meg, itt elérhető.
Szakmai bemutatkozó
Szakmai múltunk, felkészültségünk az érdeklődők szolgálatában !A HTC 2001 óta működik. Célunk a terelőkutyákat tartók számára rendszeres lehetőséget biztosítani arra, hogy kedvencükkel gyakorolhassák a kutya eredeti hivatását.
Hagyomány, sport
A terelőkutyák esetében ez nem egyszerűen szabadidőtöltés, hanem igen fontos szempont a génmegőrzés szempontjából is. Ma, amikor a kutyák mindinkább családtag szerepben élnek mellettünk, igen nagy szükség van arra, hogy ősi ösztöneiket, született képességeiket legalább sport jelleggel használják.
Munka
Természetesen a farm-munkára szánt kutyák oktatására is lehetőség van autentikus körülmények között.
A terelés és a „pestikutya”
A terelés az a tevékenység, amely valójában a legősibb ösztönt, a vadászösztönt használja. Az emberek és a kutyák elődei valamikor régen rájöttek, hogy közösen eredményesebb a zsákmány megszerzése. A menekülő csordát az ember nem érhette utol, de a farkas/kutya be tudta keríteni, ahogy azt a falkavadászat során ismerjük. Ennek a viselkedésnek a megfigyelése vezethetett sok év alatt a kutyák használatához, amikor már a háziasítás olyan fokra lépett, hogy patásokat tartott az ember táplálkozási, ruházkodási célból. Erre az ősi kapcsolatra vezethető vissza, hogy szinte minden kutya - nem csak az „igazi” pásztorkutyák, nagy lelkesedéssel veti bele magát a terelésbe.
Mivel a terelést nem lehet „imitálni” mesterséges helyettesítő eszközökkel, így mindenképpen szakértő közreműködésre, és „beavatott” nyájra van szükség.
Alapvetően két részre lehet osztani a tereléssel való foglalkozást: a terelést, mint sportot, hagyományőrzést, a pásztorkutya fajták ösztönkészletének megőrzését szolgáló tevékenység, és a másik az úgynevezett „ösztönkezelés”, amely bármely kutya esetében működhet.
Természetesen nem kell különösebben indokolni, hogy az ősi pásztorkutya fajták fenntartása szempontjából milyen fontos a terelés, mint gyakorlat, azonban az ösztönkezelés egy olyan kérdés, amelyre első hallásra nem is gondolnak sokan, hogy milyen hasznos lehet. Ahogy mondjuk, a terelés valójában vadászat, ölés nélkül. Ez a szabályozatlanul megnyilvánuló ösztön felel a sajnálatos esetekért is, amikor elszabadult kutyák őzet, vagy más vadat űznek és fognak el, és így akár a vadőr puskája elé is kerülhetnek. Nem kevésbé veszélyes egy macska után az autók elé kifutó kutya sem.
A terelési tréning során előhívjuk a kutya legősibb ösztöneit. Ezeket az ösztönöket azonban nem lehet kontroll nélkül szabadjára engedni, így a gyakorlás lényege, hogy a felfokozott ösztönállapotba került kutya is irányítható maradjon. Minden olyan mozzanatot még a kialakulás előtt blokkolni kell, aminek következtében „vadászat” alakulna ki, és a kutya agresszíven lépne fel a juhokkal szemben.
Itt nagyon jó reflexekre, ügyességre, és a kutya és gazdája közötti kiváló kapcsolatra van szükség. Ennek a kapcsolatnak a tökéletesítésére is nagyon jó eszköz a terelés.
Egyértelmű, hogy ha egy ilyen felkínált szituációban a kutya kontrollálhatóvá válik, és az ösztöne által vezérelt viselkedést moderálva szépen együttműködik, akkor a fent említett szituáció - egy kiugró macska, vagy őz – esetén megállítható lesz, mielőtt baj történik.
Az eredeti munka
A terelőkutya hagyományos feladatai: az állatok együtt tartása. Ez még a mozgatásnál és előbbre való szempont, hiszen az ember kutya segítsége nélkül képtelen lenne egy szétszéledő csordát összeterelni, míg az akoltól a legelőig való utat azok maguktól is tudják. Az összetartó viselkedés mind a mai napig megfigyelhető az eredeti feladatukat réges-régen elveszített fajták esetében is. Az utcai séta közben is tapasztalhatjuk, hogy az egymástól eltávolodó családtagokat a kutya folyamatosan kerülgeti, próbálva mind szűkebbre venni a köröket, és minél inkább összehozni a csoportot.
Ha gyorsítani kell a menetet, a hátul haladókat ingerli ugatással, vagy egy-egy csípéssel.
Folyamatos haladás közben vagy a nyáj mellett, vagy mögötte, esetleg patkó alakban jobbra-balra kerülgetve halad. Ha meg kell állítani a falkát, elébük kerül, majd összeszorítja és együtt tartja őket a további utasításig. Önállóan csak akkor intézkedik, ha egy-egy állat esetleg kiválik, és elkóborolna. Így tesz a legelés vagy delelés idején nyugodtan álldogáló vagy lazán szétszéledő nyáj esetén is. A kanyarodás értelemszerűen a falka elejének ellenkező irányból való kerítésével, „megcsapatásával” történik.
A fent leírt gyakorlatok során tökéletes összhang alakul ki gazda és kutya között, ami a pályán kívül is hasznosítható.
Az iskola
Az edzéseken való részvételnek nem feltétele előzetes vizsga, hiszen rendszeresen tapasztaljuk, hogy a sikeres engedelmességi vizsgákkal rendelkező kutyák is „elhagyják az agyukat” amikor megérzik a feltörő ösztönt. Természetesen a behívhatóság, és a „NEM” szó ismerete kifejezetten hasznos már a kezdetekkor is.
Itt kell megemlíteni a terelés kihagyhatatlan elemét: a juhokat. Soha nem szabad elfelejteni, hogy nem lélektelen eszközei a kutya és gazdi szórakozásának. A juhok partnereink a trénig során, soha nem érheti őket bántódás, sérülés, és indokolatlan stressz. A terelőkutya kutya képzésben részt vevő birkák pontosan tudják a feladatukat, számukra a körülöttük szaladgáló kutya nem egy különleges stresszor. Az általános elképzeléssel ellentétben a birka egyáltalán nem buta, sőt, egyéniségek ők is, amit az oktatásnál kiválóan tudunk hasznosítani, hiszen nem mindegy, hogy az adott kutya milyen juhokkal találkozik.
A tréningek során az egyéni elképzelés, kvalitások, idő és számtalan tényező alapján eldönthető, hogy milyen irányban folytatja a páros: az alkalmankénti egészséges szabadidő töltés a kutya eredeti közegében, vagy ennél több, egészen a nemzetközi mezőnyig.
Azok számára, akik mélyebben érdeklődnek a terelés, a terelősport iránt, számtalan lehetőség adódik. Lehetőség van vizsgákat tenni, versenyeken részt venni.
Az első lépcsőfok az úgynevezett terelő ösztönpróba, hivatalos nevén Természetes Terelési Képesség Vizsga (NHAT) Itt még egyenlő arányban van a kutya viselkedését, idegrendszerét tesztelő és a birkákkal végrehajtott szakasza, hiszen a nem megfelelő idegrendszerű, agresszív kutyát nem lehet az állatok közé engedni.
Aki sikeresen teljesíti a vizsgát, ezzel jogosulttá válik a magasabb szintű vizsgákon és versenyeken való részvételre.
Magunkról...
Árkosi József és Kiss Barbaba, mindketten FCI Terelőkutya Teljesítménybírók, kiképzők, tenyésztők.
2001 óta számtalan nemzetközi szaktekintélyt, (Európától Ausztráiláig) világbajnokokat, oktatókat láttunk vendégül szemináriumokon, ahol az érdeklődők megismerkedhettek a különféle módszerekkel.
Magunk is részt vettünk több ilyen eseményen Európában és a tengerentúlon.
Az utóbbi tíz évben a pandémia kezdetéig mind gyakrabban szerepeltünk vendég bíróként és oktatóként Európa számos országában, különféle bajnokságokon, szemináriumokon, és pályánkon gyakori vendégek külföldi terelőkutyás versenyzők, illetve tanulni vágyók is.
Tanulmányúton. Nacodoches-Texas US 2002
Junior Nemzeti Bajnokság /National Futurity
Arkansas US 2005
Farm munka tréning
Collin Seabourne(NZ) két alkalommal volt vendégünk
A kiképzés vezetője, Kiss Barbara évente több nagy sikerű nemzetközi szemináriumot rendez különböző országokban, illetve hozzánk is érkeznek külföldi tanítványok.
Feltöltés alatt!!!
Beszélgetés a magyar pásztrokutyákról. (ZTV)
.
Vár a terelőkutya iskola Budapest mellett, ahol bármilyen kutyával kipróbálhatjátok tehetségeteket, ügyességeteket.
A szeretet KUTYAiskolája a mindenféle erőszaktól mentes, szeretet alapú tanítás kérdését járja körül, megpróbálva segítséget nyújtani a régi és új gazdáknak egyaránt.
Az E-KÖNYV az Ungerground Kiadónál jelent meg, itt elérhető.
